Álláshirdetés, ami diszkriminál
Minden az egyenlő bánásmód elvéből indul ki, ami szerint a munkáltatók nem különböztethetik meg hátrányosan egyes munkavállalóikat, valamely védett tulajdonságuk szerint. Sok egyéb mellett, ilyen védett tulajdonságnak számít például az illető neme, kora, származása, vallása, politikai nézete vagy szexuális irányultsága. Nem számít azonban diszkriminációnak, ha egy álláshirdetés feladásakor, olyan a munkakör elvégzéséhez szükséges kompetenciák meglétét szabod meg feltételként, mint az iskolai végzettséget vagy a nyelvtudás. Tehát a valódi probléma, akkor van, amikor az álláshirdetés kikötései nem kapcsolódnak az adott feladat elvégzéséhez. Egy nőnek ugyanannyit ér a jogosítványa, mint egy férfinak, és egy férfi ugyanolyan jó recepciós lehet, mint egy nő – a korábbi példákra visszatérve. Bármennyire is hinnéd azt, hogy egyes szegmensek bevett szokásai mentesítenek ez alól, komolyan megütheted a bokád már olyan álláshirdetés is feladásával is, amiben pl. „szobalányt”, vagy „takarítónőt” keresel. A sztereotípiák bizony gyakran hátrányos megkülönböztetéshez vezetnek, hiszen egy férfi ugyanúgy képes ellátni egy takarítói feladatot, az nem „női munka”.
Arra kell tehát nagyon odafigyelned, hogy az álláshirdetés megírásakor senkit ne zárj ki jelentkezők közül valamely védett tulajdonsága miatt, ugyanis csak a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos megkülönböztetés megengedett. Ilyen indokolt megkülönböztetés lehet például, hogy egy női filmszerepre, csak nők pályázhatnak, vagy egy diákmunkára csak diák jogviszonnyal rendelkező személyek.
Álláshirdetés után interjú – ingoványos talaj
Nem csak egy álláshirdetés, de az állásinterjún elhangzott kérdések is lehetnek diszkriminatívak. Már az is helytelen, ha az interjúztató, olyan védett tulajdonságaira kérdez rá az interjúalanynak, amelyek nem állnak összefüggésben a feladat ellátásával. Főleg, ha mindezek után elutasításra kerül sor, hiszen akkor már joggal feltételezhető a diszkrimináció megléte. Így az álláshirdetés után itt is oda kell figyelni, hogy ne kérdezzünk rá az illető vallási, politikai nézeteire, szexuális irányultságára vagy egyéb védett tulajdonságára. Így, egy targoncavezető esetében nem kérdezheted meg, hogy melyik nemhez vonzódik, ahogy egy tanár esetében sem, hogy mi a vallása, hiszen ezek irrelevánsok a betöltendő pozícióval kapcsolatban.
Álláshirdetés, amiért büntetés jár
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megfordítja a bizonyítási terhet a diszkriminációs ügyekben. Eszerint a sértett munkakereső csak feltételezheti, hogy az álláshirdetés megfogalmazásával hátrány érte és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a valószínűsített körülmények nem álltak fenn.
Ha a bíróság úgy ítéli, hogy az álláshirdetés vagy az állásinterjú valóban diszkriminatív volt, több jogkövetkezménnyel is kell számolnod munkáltatóként, melyek közül az ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedő bírság fájhat a leginkább. Pontosan ezért jobb elé menni bajnak és tüzetesen megvizsgálni az álláshirdetés szövegét, valamint az interjún elhangozható kérdések listáját, hogy biztosan ne tartalmazzanak diszkriminatív elemeket.
Ha pedig most azonnal feladnád az ÁLLÁSHIRDETÉSED, itt olvashatsz többet, hogy miért is érdemes azt a SimpleJob-on meghirdetned!
